Egy hosszú munkanap vagy sűrűbb időszak után természetes, ha fáradtnak érezzük magunkat. De mi történik akkor, ha a kimerültség tartóssá válik, egyre nehezebb motivációt találni a munkához, és a pihenés sem hozza meg a várt feltöltődést?
Ilyenkor felmerülhet a kérdés: egyszerű fáradtságról van szó, vagy a kiégés jelei kezdenek megjelenni?
Mi a kiégés?
A kiégés, vagy burnout a WHO meghatározása szerint a nem megfelelően kezelt, tartós munkahelyi stressz következtében kialakuló jelenség. Fontos, hogy a WHO a kiégést nem betegségként, hanem kifejezetten a munka világához kapcsolódó jelenségként határozza meg.
Három fő jellemzője:
- az energia csökkenése, kimerültség,
- a munkától való fokozódó mentális eltávolodás, illetve a munkával kapcsolatos negativizmus vagy cinizmus,
- a szakmai hatékonyság csökkenésének megélése.
A kiégés tehát több egyszerű fáradtságnál, és nem pusztán azt jelenti, hogy valakinek sok a munkája.
Fáradtság vagy kiégés?
A fáradtság önmagában az élet természetes része. Egy megterhelő nap vagy időszak után elfáradhatunk, majd pihenéssel és regenerálódással újra energikusabbnak érezhetjük magunkat.
A kiégés esetében a kimerültség tartósabb lehet, és más változásokkal is együtt járhat. Megváltozhat például a munkához való viszonyunk: egyre távolabb érezhetjük magunkat attól, amit csinálunk, csökkenhet a motivációnk, vagy negatívabbá, cinikusabbá válhatunk a munkánkkal kapcsolatban.
A kettő között azonban nem mindig húzható éles határ, ezért néhány tünet alapján nem érdemes magunkat kiégéssel diagnosztizálni.
Melyek lehetnek a kiégés korai jelei?
Érdemes lehet odafigyelni például arra, ha:
- a munkával kapcsolatos kimerültség tartósan jelen van,
- egyre nehezebb elkezdeni vagy elvégezni a feladatokat,
- csökken a motivációd,
- egyre negatívabban vagy cinikusabban gondolkodsz a munkádról,
- távolabb érzed magad attól a munkától, amely korábban fontos volt számodra,
- úgy érzed, hogy kevésbé vagy hatékony a munkádban.
Ezek a jelek önmagukban nem bizonyítják, hogy kiégésről van szó. Hasonló panaszok más nehézségek vagy egészségi állapotok mellett is megjelenhetnek.
Mi vezethet kiégéshez?
A kiégés kialakulását nem érdemes kizárólag az egyén megküzdési képességeivel magyarázni. A kutatások szerint több munkahelyi tényező is összefügg a kiégés tüneteivel.
Ilyen lehet például a tartósan magas munkaterhelés, a magas követelmények, az alacsony kontroll, a kevés munkahelyi támogatás, a bizonytalanság vagy az erőfeszítésekhez képest alacsonynak megélt jutalmazás.
Ha szeretnél részletesebben olvasni a munkahelyi stressz jeleiről és lehetséges stresszforrásairól, erről egy külön cikkben is írtam.
Mit tehetsz, ha a kiégés jeleit tapasztalod?
Első lépésként érdemes lehet megvizsgálni, mi az, ami tartósan megterhel a munkádban. A munkaterhelés, a munka feletti kontroll, a támogatás és a munkakörnyezet mind szerepet játszhatnak, ezért nem feltétlenül az a megoldás, hogy megpróbálod még jobban teljesíteni vagy „jobban bírni” a terhelést.
Fontos lehet időt hagyni a regenerálódásra, átgondolni a munka és a magánélet közötti határokat, és ahol lehetséges, változtatni a tartósan megterhelő munkakörülményeken. A kiégés megelőzésében és a tünetek csökkentésében a szervezeti tényezők figyelembevétele is fontos.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha a kimerültség hosszabb ideje fennáll, egyre nehezebbnek érzed a mindennapi működést, vagy azt tapasztalod, hogy a munkahelyi nehézségek a közérzetedre és az életed más területeire is jelentős hatással vannak, érdemes lehet segítséget kérni.
A tartós kimerültség hátterében nem kizárólag kiégés állhat, ezért különösen fontos lehet szakemberhez fordulni akkor, ha a tünetek erősek, tartósak vagy jelentősen befolyásolják a mindennapi működésedet.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy mikor lehet érdemes pszichológushoz fordulni, erről egy külön cikkben is olvashatsz.
Nem kell megvárni a teljes kimerülést
A tartós munkahelyi stresszre és a kimerültségre érdemes időben figyelmet fordítani. A cél nem az, hogy minden nehéz időszakot kiégésként értelmezzünk, hanem hogy észrevegyük, ha a terhelés tartóssá válik, és átgondoljuk, min lehet változtatni.
Ha úgy érzed, hogy a tartós munkahelyi stressz vagy kimerültség egyre nagyobb terhet jelent számodra, pszichológiai konzultáció keretében közösen is ránézhetünk arra, mi állhat a nehézségek hátterében, és milyen változtatási lehetőségeid vannak.